2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról*

1. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A köznevelési szerződés érvényességi ideje legalább egy, legfeljebb öt év. A köznevelési szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

2. § (1) Az Nkt. 64. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései – a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatóak.”

(2) Az Nkt. 64. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(2a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanap alapszabadság jár,

b) a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg az oktató, nevelő munkát végzőknek járó pótszabadságra jogosult pedagógust,

c) a szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában fizetési fokozat alatt fizetési kategóriát kell érteni.”

3. § Az Nkt. 65. §-a a következő (9) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(9) A 64–65. §-ban foglaltakat alkalmazni kell

a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében is.”

4. § Az Nkt. 65. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A 64–65. §-ban foglaltakat alkalmazni kell

a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,

b) a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező,

c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében is.”

5. § (1) Az Nkt. 73. § (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kell létrehozni.

(5) Az intézményi tanács

a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti, b) székhelye azonos az érintett iskola székhelyével,

c) tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására,

d) elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik,

e) ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra,

f) ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba.

(6) Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre.”

(2) Az Nkt. 73. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.

(8) Az intézményi tanácsról az (5) bekezdés a) pontja alapján vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza az intézményi tanács hivatalos nevét.”

6. § (1) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„g) a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket, a minősítő vizsgát és a minősítési eljárást lefolytató bizottság működését, a szakmai kritériumokra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a minősítő vizsga és a minősítési eljárások során adható minősítések feltételeit, a minősítésekhez kapcsolódó fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt, valamint az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel a 8. mellékletben meghatározott keretek között az illetménypótlék és a kereset-kiegészítés, a jutalom megállapításának részletes szabályait, a megismételt minősítő vizsga és minősítési eljárások költségét, valamint az ezért kérhető díj mértékét, befizetésének szabályait, a nevelési-oktatási intézményekben elrendelhető rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok körét, az eseti helyettesítésnek minősülő helyettesítést, az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályait, a pedagógusok munkaideje beosztásának szabályait, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más, nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak besorolásához szükséges követelményeket, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit, valamint az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés r)–t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő u)–v) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„r) a bizonyítvánnyal tanúsított végzettség, szakképzettség Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolási rendjét,

s) az Országos szakértői névjegyzékbe és az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételhez szükséges dokumentumok körét,

t) – az óvoda kivételével – a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők körét és kötelező létszámát, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és finanszírozott létszámát,

u) a szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételhez szükséges dokumentumok körét,

v) 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét”

(rendeletben állapítsa meg.)

7. § (1) Az Nkt. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 4. § 13. pont b) alpont, a 8. § (3) bekezdés, a 12–14. §, a 17. § (2) bekezdés második mondata, a 25. §

(7) bekezdés, a 27. § (1)–(10) bekezdés, a 27. § (12)–(13) bekezdés, a 28–29. §, a 35. §, a 46. § (1) bekezdés a) pont,

a 46. § (5) bekezdés, a 47. § (7) bekezdés, az 55. § (1) bekezdés, a 60. § (2) bekezdés, a 61. § (3) és (5) bekezdés,

a 62. § (3) és (5)–(14) bekezdés, a 64. §, a 65. § (1) bekezdés, a 65. § (3)–(9) bekezdés, a 69. § (5)–(6) bekezdés,

a 88. § (4)–(5) bekezdés, a 89. § (1)–(2) bekezdés, a 95. § (8) bekezdés, az 1. melléklet, a 2. melléklet, a 4. melléklet,

az 5. melléklet, a 6. melléklet, a 7. melléklet, a 8. melléklet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.”

(2) Az Nkt. 95. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A 65. § (2) bekezdése 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.”

8. § (1) Az Nkt. 97. § (19) és (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) A pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között kerül sor.

(20) A nevelési-oktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a Pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak alapján.”

(2) Az Nkt. 97. §-a a következő (20a) bekezdéssel egészül ki:

„(20a) 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén,

c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén.”

(3) Az Nkt. 97. § (21) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(21) Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.”

(4) Az Nkt. 97. §-a a következő (27) bekezdéssel egészül ki:

„(27) Amennyiben a 73. § (3) bekezdése szerinti intézményi tanács nem jött létre, a 73. § (4) bekezdése szerinti

intézményi tanács alakuló ülését az érintett iskola intézményvezetője a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVII. törvény hatálybalépését követő negyvenöt napon belül hívja össze.”

9. § Az Nkt. 8. melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

10. § (1) Az Nkt.

a) 19. § (3) bekezdés b) pontjában az „az egyházi vagy más nem állami, nem települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményfenntartók” szövegrész helyébe az „a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott, nevelési-oktatási intézményt fenntartó személy”,

b) 31. § (2) bekezdésében az „egyház vagy más nem állami szerv, nem települési önkormányzat” szövegrész helyébe az „a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy” szöveg lép.

(2) Az Nkt.

a) 64. § (1) bekezdésében a „nevelési-oktatási intézmény” szövegrész helyett a „köznevelési intézmény”,

b) 64. § (4) bekezdésében a „foglalkoztatott” szövegrész helyett a „foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb,”

c) 64. § (5) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő” szövegrész helyett a „közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő” szöveg lép hatályba.

11. § Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvény 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § Az Nkt. 65. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az illetményalap a mindenkori minimálbér

a) középfokú végzettség esetén százhúsz,

b) alapfokozat esetén száznyolcvan,

c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.””

12. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.13. alpontjában a „vallási közösség” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személy” szöveg lép.

13. § Hatályát veszti az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvény 77. § (5) bekezdése.

14. § Nem lép hatályba az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvény 42. § (2) bekezdése.

15. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k. - köztársasági elnök

Kövér László s. k. - az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2013. évi CXXXVII. törvényhez

„8. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke az illetményalap százalékában