Az oktatási intézmények által megrendelt 12,7 millió tankönyv jelentős része már az iskolákban van, mindössze 200 ezer tankönyvnek kell még augusztus 31-ig eljutnia az intézményekhez - ismertette a reggeli adatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára pénteken Zalaegerszegen.

Palkovics László a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) az alaprendelésben leadott igények túlnyomó részét péntek reggelig már kiszállította, a még hátralévő mintegy 200 ezer könyvet jellemzően az iskolaigazgatók - felújítások vagy más okok miatti - kérése alapján szállítják ki augusztus 31-ig.

A jelenlegi ismeretek szerint sehol nincs fennakadás, ahová véletlenül nem a megrendelt könyvek érkeztek volna meg, ott gyorsan megtörténik ezek cseréje - jelezte az oktatási államtitkár.

Az intézményvezetők augusztus 21-től adhatják le a pótrendeléseket is. Mint ahogy tavaly, úgy idén sem fogja a tankönyvek hiánya megakadályozni az iskolakezdést, több mint 1,1 millió gyerek pedig ebben a tanévben már ingyen jut hozzá a szükséges tankönyvekhez - jegyezte meg Palkovics László.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy az elmúlt 25 év legnagyobb összegű infrastrukturális beruházásai zajlanak a magyar oktatási rendszerben. Csak az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretéből 270 milliárd forintot fordítanak az állami, magán és egyházi fenntartású intézmények fejlesztésére. Ebből 130 milliárd forint jut az infrastruktúra javítására, felújításokra és építésekre.

Az állami iskolák számára meghirdetett, 60 plusz 30 milliárd forintos keretösszegű fejlesztési pályázatok a közelmúltban lezárultak, ezek eredményét hamarosan kihirdetik. Folytatódik a tanterem- és tanuszoda-fejlesztési program is, eddig 25 létesítményt adtak át és további 40 építése zajlik még - sorolta Palkovics László. 

Az oktatási államtitkár kitért arra is, hogy a tanári béremelés következő szakaszaként szeptembertől átlagosan 3,4 százalékkal növekszik a pedagógusok fizetése. Az egyetlen módosítás idén, hogy - a szakszervezetek felvetése alapján - az iskolaigazgatók a teljesítmények alapján differenciált béremelést tudnak végrehajtani.

Ennek a szempontrendszerét "célszerű, ha az iskolaközösség együtt alakítja ki, de végső soron az iskolaigazgatók kezében van a döntés". Dönthetnek úgy, hogy mindenki megkapja a béremelés összegét, de határozhatnak arról is, hogy valamilyen módon differenciálják azt - fogalmazott Palkovics László.

MTI 2017. augusztus 25., péntek

Stabil a köznevelés helyzete Magyarországon, biztonságos tanévnek nézünk elébe - mondta a pedagógusképzés, a pedagógus-továbbképzés és a köznevelési ágazati-szakmai stratégiák fejlesztésével kapcsolatos feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztos csütörtökön Kaposváron.

Sipos Imre az Oktatási Hivatal (OH), az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Klebelsberg Központ húsz helyszínen tervezett országos szakmai tanévnyitó konferenciasorozatának első állomásán úgy fogalmazott: az intézményfenntartók felkészültek a 2017/2018-as tanévre, amelyben a legnagyobb változás az lesz, hogy 12,1 milliárd forintos állami támogatásnak köszönhetően az 1-9. évfolyamokon tanuló mintegy egymillió gyerek, azaz a magyarországi diákok 85 százaléka térítésmentesen jut tankönyvekhez.

A tanévben sor kerül szakmai fejlesztésekre, folytatódnak a korábban bevezetett témahetek, az iskolák a felzárkózást segítő európai uniós programokban vehetnek részt, s zajlanak jelentős infrastrukturális, azon belül tan- és tornatermeket, tanuszodákat érintő beruházások - közölte.

Sipos Imre több mint 150 tagú hallgatósága előtt kitért rá, hogy szeptemberben 3,4 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére, az intézményvezetők a rendelkezésre álló forrást a tanárok munkájának értékelése, a belső minősítési szempontrendszer alapján, differenciáltan oszthatják szét.

A miniszteri biztos szólt arról, hogy befejezéséhez közeledik egy újgenerációs tankönyvfejlesztés, amelyben 177 nyomtatott taneszköz készül 660 pedagógus bevonásával. Fontosnak nevezte, hogy a jövőben a nemzetiségi és a sajátos nevelési igényű gyermekek tankönyvellátásában is komoly fejlesztés történjen.

Brassói Sándor, az OH köznevelési elnökhelyettese azt mondta, bízik benne, hogy olyan tanév következik, amelyben minden tanuló a lehető legnagyobb esélyt kapja a tudás megszerzéséhez.

Az OH feladatai közé sorolta a Köznevelés Információs Rendszerének fejlesztését, a végzettség nélküli iskolaelhagyás, a lemorzsolódás elleni lépéseket, az adatrögzítésekhez kapcsolódó ellenőrzéseket, s egyebek mellett az idegennyelvi mérések, továbbá az érettségi rendszerének elektronikus alapokra helyezésével kapcsolatos kutatásfejlesztést.

Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke arról szólt, hogy az oktatás feltételeinek javítása érdekében a nyáron augusztus 15-ig 2 milliárd forintot költöttek karbantartásokra és félmilliárd forintot iskolabútor-beszerzésre.

MTI 2017. augusztus 24., csütörtök

Szeptembertől a differenciáltan adható béremeléssel és az osztályfőnöki, valamint a munkaközösség-vezetői pótlékok középre emelésével nő a többletmunkát végző pedagógusok anyagi elismerése - közölte a Klebelsberg központ pénteken az MTI-vel. 

Az osztályfőnökök és munkaközösség-vezetők pótléka a tankerületi központokhoz tartozó iskolák pedagógusai esetében az eddigi összegnek akár a háromszorosát is elérheti a következő hónaptól kezdve - írták közleményükben. Megjegyezték: a pótlékok irányadó mértéke a jogszabályban meghatározott középérték, és az intézményvezetők dönthetnek arról, hogy miként differenciálják a pótlékok összegét. Mivel az illetményalap emelkedik, és ebből számítják a pótlékok értékét, ezért szeptembertől a differenciálástól függetlenül is minden osztályfőnöknek és munkaközösség-vezetőnek nő a díjazása - tették hozzá.

A közlemény szerint 2017 szeptemberében az életpályamodellhez kapcsolódó béremelés utolsó részletére is sor kerül, amely átlagosan 3,5 százalékos bruttó bérnövekedést jelent a pedagógusoknak.

Felidézték: a kormány döntött arról, hogy az utolsó részlet differenciálható legyen. Az intézményvezető dönthet az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján az emelés mértékéről a meghatározott anyagi kereteken belül, de csak akkor, ha ehhez objektív szempontrendszert is kidolgoz a nevelőtestülettel közösen. A törvényalkotó azt is rögzítette, hogy senkinek sem lehet kevesebb a bére, mint eddig.

A közleményben kiemelték: a Klebelsberg Központ elkötelezett abban, hogy az intézményvezetők valódi döntéshozók legyenek az iskolákban, és az ő segítségükkel a szakmai munkát ösztönző juttatási rendszer jöjjön létre. 

A megfelelően motivált és megbecsült pedagógustársadalom nélkül nem lehet a jövő Magyarországát építeni. A fenntartó továbbra is partnerként tekint az iskolákban dolgozó kollégákra a közös cél, a minőségi oktatási rendszer érdekében - tették hozzá.

MTI 2017. augusztus 18., péntek

Körlevélben tájékoztatta az iskolaigazgatókat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az iskolai büfékben árusítható, valamint a tiltott termékekről - közölte a tárca parlamenti államtitkára csütörtökön, Budapesten.

Rétvári Bence a Hold utcai vásárcsarnokban tartott sajtótájékoztatón elmondta: a dokumentum - amelyhez hatósági leírást is mellékeltek - az egyenként felsorolt termékek mellett tartalmazza az egészségtelen termékek árusításának jogkövetkezményeit is.

Hangsúlyozta: folyamatosan át kell állniuk az iskolai büféknek arra, hogy egészséges ételeket áruljanak. A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, a túlcukrozott, mesterséges adalékanyagokkal ellátott, a gyerekek fejlődését, egészséges növekedését hátrányosan befolyásoló termékek nem árusíthatók - emelte ki az államtitkár.

Rétvári Bence úgy fogalmazott: senki nem szeretné sem Magyarországon, sem máshol, ha a gyermeke ahhoz szokna hozzá, hogy a reggelije egy energiaital, a tízóraija pedig chips. Ha nem figyelnek oda, akkor ez könnyen megvalósulhat, ami jelentős kockázatokat hordoz - mondta.

Kiemelte: a felnőttek mintegy 30 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Mindez már gyermekkorban jelentkezik, hiszen minden ötödik kisfiú és negyedik kislány már hétévesen túlsúllyal küzd - jegyezte meg Rétvári Bence. 

Az államtitkár kitért az egyéb kormányzati intézkedésekre is, így a mindennapos testnevelésre, a dohányzás kitiltására minden zárt helyről, a menzareformra, hogy minél egészségesebbek legyenek az ételek. Emellett volt fontos lépés, hogy azok a termékek, amelyek a chipsadó hatálya alá esnek, nem árusíthatók az iskola büfékben, az iskolai étel- és italautomatákban.

Hozzátette: a jogszabályok betartatása hosszú folyamat, akárcsak a szemlélet megváltoztatása az egészséges étkezéssel összefüggésben. Mint mondta, fontosnak tartották, hogy a fentiek ne csak a jogszabályokban jelenjenek meg, hanem az intézményvezetők egy körlevélben részletes tájékoztatást is kapjanak. A következő hetekben a jegyzők is kapnak tájékoztató levelet, hogy ők is tisztában is legyenek azzal, mi engedhető meg és mi nem. 

Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubja alapítója arról beszélt, nagyon sok megkeresést kaptak amiatt, hogy az iskolai büfék polcai tele vannak magas só- és cukortartalmú termékekkel. Hozzátette: márciusban teljes társadalmi összefogásra "buzdították" a szülőket, a tankerületeket, az iskolaigazgatókat és a büfék üzemeltetőit. Több körben tárgyaltak az érintettekkel és próbáltak lépéseket tenni, hogy a jogszabályi előírások eljussanak a büfék üzemeltetőihez, az igazgatókhoz, és betartsák a rendeletet, amely az árusítható termékek körét szabályozza - jelezte.

Kitért arra is, hogy az elkövetkező hetekben várhatóak a szerződéskötések, amikor a tankerületek, igazgatók megállapodnak a büfék üzemeltetőivel. Arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a szerződésben pontosan szabályozzák, milyen termékek árusíthatók az iskolai büfékben.

Schvets Zsolt, aki több iskolai büfét üzemeltet, azt mondta: kezdetektől fogva fontosnak tartotta, hogy egészségtelen ételeket lehetőleg ne áruljanak. Úgy látja: az egészséges életmódra nevelést kényszerrel nem lehet megvalósítani, folyamatosan kell megpróbálni a gyerekeket rávenni arra, hogy egészséges termékeket vásároljanak. Egy iskolai büfében fontos, hogy legyen választék az egészséges termékekből - tette hozzá.

MTI 2017. augusztus 10., csütörtök

Megkezdődött a tankönyvek kiszállítása az iskolákba, a kiadványok a hónap végéig mindenhova megérkeznek - mondta a köznevelési helyettes államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Maruzsa Zoltán kifejtette: a gyártási folyamat hétfőn lezárult, és ezzel megkezdődhetett, évfolyamonként szétválogatva a könyvek kiszállítása a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. raktáraiból. Hozzátette: az előválogatással is az iskolák munkáját szeretnék könnyíteni a tanévkezdés előtt.

A köznevelési intézmények mintegy 12 millió tankönyvet rendeltek meg a 2017/2018-as tanévre - jelezte a helyettes államtitkár. 

Emlékeztetett: a tankönyvellátás az 1-9. évfolyamon ingyenes, és rászorultsági alapon a 10-12. évfolyamon a diákok több mint 60 százaléka kapja térítésmentesen a kiadványokat. Összesen 1,1 millió tanulónak biztosítják ingyenesen a tankönyveket - közölte.

Maruzsa Zoltán elmondta: a például átiratkozás miatti létszámmozgások okán előfordulhat, hogy további tankönyvekre lesz szükség egyes intézményekben. Ezeket pótrendelés keretében tudják teljesíteni, augusztus 20-a után szeptember 15-ig van erre mód. Ugyanakkor bíznak abban, hogy a tervezési folyamat, aminek keretében június végéig lehetett pontosítani a rendeléseket, ezt minél kisebb mértékben teszi szükségessé.

A helyettes államtitkár az iskolaigazgatók kinevezését firtató felvetésekre közölte: csaknem ötszáz helyen hirdettek pályázatot, és döntő többségben általában egy pályázó van. Csaknem négyszáz helyszínen meg is történt több évre az iskolaigazgatók kinevezése, néhány helyszínen van vita. Nemcsak állami, hanem egyházi és magánintézmények esetén is előfordult, hogy a fenntartó más döntést hozott. Ilyen vitának minden évben tanúi lehetnek, ez nem csak az oktatási rendszer sajátja - jegyezte meg.

Maruzsa Zoltán megismételte: minden esetben szakmai döntések születtek. Ahol indokolttá válik, mert a helyzet elmérgesedik, ott a tárca ezt moderálni fogja, és tárgyal az érintettekkel. Megjegyezte, nemcsak az állami, hanem a céges vezetői kinevezések többségénél sincs hivatali indoklás. Ugyanakkor - tette hozzá - mérlegelni fogják ezt a lehetőséget is, de ehhez törvénymódosítás szükséges.

MTI 2017. augusztus 1., kedd

Zökkenőmentes lesz az idei tankönyvellátás, az iskolák időben megkapják a kiadványokat - jelentette ki a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) ügyvezető igazgatója csütörtökön Debrecenben. 

Tőczik Zsolt a tankönyveket gyártó hazai nyomdai konzorcium központjában, az Alföldi Nyomdában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a könyvek kiszállítását augusztus 1-jétől augusztus 31-éig végzik. 

Az iskolák 13 millió 50 ezer tankönyvet rendeltek meg, ebből mintegy 12 millió példány jut el a diákokhoz, 825 ezret az iskolai könyvtárak kapnak, 307 ezret pedig ingyenesen biztosítanak a pedagógusoknak. 

A könyvek összértéke bruttó 12 milliárd forint - mondta az ügyvezető igazgató, hozzátéve, hogy a teljes mennyiség 68-70 százalékát teszik ki az állami kiadású tankönyvek, ugyanakkor az összértéknek ez mindössze 55 százaléka. Idén a tankönyvek bruttó átlagára 850 forint, ezen belül az állami kiadásúak átlagosan 670 forintba, a nem állami kiadású könyvek pedig 1476 forintba kerülnek.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese hangsúlyozta: a kormány döntése értelmében a szeptemberben kezdődő új tanévtől már nemcsak az alsó tagozatos diákok, hanem az 5-9. osztályos tanulók is ingyen kapják meg a tankönyveket. Az ingyenes ellátás így már mintegy 1 millió gyermeket érint, ők a köznevelésben részt vevők 85-87 százalékát teszik ki - fűzte hozzá. 

Sipos Imre, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének főigazgatója arról beszélt, hogy a néhány éve, a pedagógusok bevonásával kezdődött tankönyvfejlesztési folyamat eredményeként a 2018-as tanévtől valamennyi évfolyam az összes tantárgyat úgynevezett újgenerációs tankönyvekből tanulhatja majd.

György Géza, a debreceni Alföldi Nyomda elnök-vezérigazgatója kifejtette: az általuk vezetett konzorciumba tömörült hat hazai nyomda harmadszor nyerte el az állami tankönyvek gyártására kiírt közbeszerzési eljárást.

A magyar könyvnyomtatási kapacitás 70 százalékával rendelkező konzorcium idén 1001 különböző állami tankönyv nyomtatására kapott megrendelést, összesen 10 millió 615 ezer példányt kell elkészíteniük, és július 26-áig leszállítaniuk a Kello raktáraiba. A mintegy kétszáz kamionnyi tankönyv előállításához ötezer tonna papírt és kartont, 80-90 tonna festéket használtak fel - ismertette.

György Géza hangsúlyozta: a tankönyvkészítés hozzájárul a nyomdaipari munkahelyek megtartásához, hiszen az állami megrendelések 1500-2000 dolgozónak három hónapon át biztosítanak munkát. 

MTI 2017. július 19., szerda

Az ombudsman szerint a magyar állam jelenleg nem tesz eleget a kiszolgáltatott, súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók megfelelő színvonalú és hozzáférhető oktatásával kapcsolatos alkotmányos feladatainak, nemzetközi jogi kötelezettségeinek - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint Székely László alapjogi biztos több súlyosan, illetve halmozottan fogyatékos gyermek szülőjét képviselő civil jogvédő szervezet beadványa alapján indított vizsgálatot. Jelentésében az ombudsman felidézi a köznevelési törvény előírását, amely szerint állami közszolgálati feladat a hátrányos megkülönböztetést elutasító, befogadó oktatási rendszer működtetése, amelyhez egyenlő eséllyel kell hozzáférnie valamennyi tanulónak, így a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyerekeknek is.

A biztos ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a törvény értelmező rendelkezése hiányos a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók tekintetében, így eleve ismeretlen az ilyen tanulók pontos száma.

Ennek az információnak a hiányában viszont nincs mód a létszámukhoz igazított intézményi hálózat kialakítására, a szükséges férőhelyek megteremtésére. A biztos aggasztónak nevezte, hogy ezért nekik csak az otthoni vagy az ápoló-gondozó intézményben zajló fejlesztő nevelés-oktatás lehetősége marad.

Ugyanakkor a fejlesztő nevelés-oktatáshoz szükséges feltételrendszer is hiányos, és a fogyatékosság típusához igazított szakirányú felsőfokú pedagógusképzés sem felel meg a követelményeknek. Emellett sokszor még annak a feltételei sincsenek meg, hogy a tankötelezettségüket iskolába járással teljesíteni kívánó súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók eljussanak az iskolába - sorolták a közleményben.

Az ombudsmani jelentés összegzésében kitértek arra: a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíthetik tankötelezettségüket. Itt a tanulók az oktatás mellett jogosultak egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásra is. Az alapvető hiányosságok miatt ez az oktatási forma azonban kiüresedik: az egészségügyi elem dominál benne, miközben az ahhoz szükséges személyi (ápoló személyzet, gyógytornász) és tárgyi feltételek (speciális eszközök) sem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

A biztos szerint a feltárt hiányosságok az egyenlő bánásmód követelményével, az oktatáshoz való joggal összefüggő visszásságot okoznak, nem egyeztethetőek össze a Fogyatékossággal élők jogairól szóló és a Gyermekjogi egyezményből eredő, Magyarországon is kötelezettségként vállalt előírásokkal.

Székely László mindezek miatt felkérte Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférésének, a tényleges oktatás feltételeinek biztosítására.

Ide tartozik a világos fogalommeghatározás, a megfelelő számú férőhely létrehozása, a személyi és tárgyi feltételek megteremtése, az intézménybe való eljutás megszervezése, valamint a kulcsszerepű szakértői bizottságok diagnosztikai eljárásának és intézménykijelölő szerepének egyértelműsítése - írták.

MTI 2017. július 4., kedd

A Nemzeti Pedagógus Kar feltételekkel támogatja a köznevelési törvénynek a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyerekekre, tanulókra vonatkozó változtatásait - közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel. 

Tudatták: egyetértenek azzal a szakmai véleménnyel, hogy a környezettől kapott támogatásokkal leküzdhetők a BTMN-es tanulók problémái, képesek tanulni, ismeretet elsajátítani, elvárásokhoz alkalmazkodni, azoknak megfelelni. Érettségi, felvételi vizsga esetén azonban felmentésük miatt valójában hátrányba kerülnek, és korábbi mentesítésük korlátai miatt nem léphetnek tovább képességeiknek, szándékaiknak megfelelően.

Hozzátették: a közelmúltban elfogadott törvénymódosítás - amelynek értelmében a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek osztályozási mentesítését 2030-ig kivezetik az oktatási rendszerből - csak akkor tekinthető előremutatónak, ha több feltétel is teljesül. Példaként említették, hogy jól összehangolt és a szakma által régóta igényelt intézkedéscsomagnak kell a módosításhoz kapcsolódnia, amely biztosítja a tanulók nehézségeinek leküzdését.

Szakmailag időszerűnek látják, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében a hangsúly a fejlesztésekre, a kompenzációra helyeződjön. Emellett szükségesnek tartják, hogy a nevelési-oktatási intézményekben megfelelő feltételrendszert alakítsanak ki.

Példaként azt emelték ki, hogy legyen elég fejlesztő pedagógus, bővítsék a módszertani eszköztárat, vezessenek be olyan olvasástanítási metódust, amelybe már beépítve megtalálgatóak a nehézségek megelőzésének technikái (preventív olvasástanítási eljárások), és szükségesnek nevezték a folyamatos szakmai segítségnyújtást és ellenőrzést is.

A Nemzeti Pedagógus Kar mindezeken túl az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, illetve pedagógiai szakszolgálatok esetében szükségesnek ítéli a vizsgálómódszerek, tesztek folyamatos fejlesztését, új standardok bevezetését, a személyi és tárgyi feltételek biztosítását. Utóbbival összefüggésben fontosnak tartják, hogy megfelelő számban képezzenek szakembereket a felsőoktatásban.

A Nemzeti Pedagógus Kar a fenti pontok betartása mellett támogatja a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításában a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulókra vonatkozó változtatásokat - írták, hozzátéve, hogy véleményük megalkotásakor figyelembe vették a fejlesztő- és gyógypedagógiai tagozat, a pedagógia szakszolgálati tagozat, az Egységes Gyógypedagógiai Intézmények és a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének állásfoglalását is.

MTI 2017. június 26., hétfő

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint bár folyamatosan ezt hallani, valójában nem lehet sikerről beszélni a most záruló tanévvel kapcsolatban.

Galló Istvánné szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, plakátkampánnyal szeretnék bebizonyítani a kormányzati állítások ellenkezőjét, az üzeneteket a honlapjukon és a Facebookon lehet megtekinteni. A legutolsó plakát egy "gyászjelentés", amelyen fájdalommal tudatják, hogy "a tanszabadság és a tanuláshoz való szabad hozzáférés joga elhunyt". Megemlítette, hogy újra be akarják vezetni a kötelező felvételit a középiskolában, valamint hogy nyelvvizsgához kötnék a bejutást a felsőoktatásba.

A PSZ elnöke szerint idén nem tudott eredményeket elérni a sztrájkbizottság. Hangsúlyozta, hogy hiába kérték a 101 500 forintos vetítési alap megemelését, holott szerintük az összeget legalább 30 százalékkal növelni kellene. Felidézte, hogy 2014 előtt a mindenkori minimálbérhez kötötték az illetményeket. Akkor azonban 101 500 forintban határozták meg a vetítési alapot, így "áll" a pedagógusok fizetése. Galló Istvánné azt mondta, hogy az eredeti tervtől eltérően nem emelik mindenki fizetését szeptembertől: lesz olyan, aki egy fillért sem kap. A differenciálás szempontjait azonban még nem ismerik - tette hozzá.

Kardinális kérdésnek tartják azt is, hogy a tantárgyfelosztás alapján egyesek 22, mások 26 órát tartanak. A túlórákat azonban nem fizetik ki, így legalább havi 45-50 ezer forinttal rövidítik meg azt, akinek többet kell oktatnia.

Nem serkent továbbtanulásra, hogy a kétdiplomások bére ugyanannyi, mint az egydiplomásoké - hangsúlyozta a szakszervezeti elnök.

Kiemelte: a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban sem sikerült eredményt elérni. Jelenleg ehhez engedélyt kell kérni, amit általában megadnak, a nyugdíjról azonban le kell mondani, ezért az érintettek jellemzően nem vállalnak munkát.

 A PSZ hiányolja, hogy továbbra sem foglalták jogszabályba, milyen egyeztetési kötelezettsége van a miniszternek. Változatlanul a köznevelési kerekasztallal tárgyalnak, amelynek "semmiféle legitimitása nincs" - hangoztatta. 

Megjegyezte, hogy bár a kabinet nagy erőkkel dolgozik a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésén, erről sem egyeztetett szakmailag a sztrájkbizottsággal.

Galló Istvánné úgy vélekedett, a 2016/2017-es tanévben komoly gondot okozott a szakképzés átalakítása: az, hogy már a hároméves szakiskolát is szakközépiskolának kell hívni.

Bár megszüntették a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, és tankerületeket hoztak létre, a leglényegesebb kérdésekben nem ezek döntenek, az intézményvezetőket például a miniszter nevezi ki. Az iskolák helyzete nem sokat változott: továbbra sem önállóak, nem rendelkeznek a források felett - mondta.

A szakszervezeti elnök problémának nevezte, hogy nem jogi eszközökkel, hanem utasításokkal, leiratokkal, körlevelekkel, vagyis "kézi vezérléssel" irányítják az intézményeket.

Szeptember 1-jétől több iskola egyházi fenntartásba kerül. A kiszervezésről május 31-éig kellett volna dönteni, ez azonban a PSZ ismeretei szerint nem történt meg.

Arra reagálva, hogy a Klebelsberg Központ lőtér kialakításának lehetőségéről érdeklődik az intézményeknél, Galló Istvánné hangsúlyozta: fontosabb lenne például tornatermeket vagy fejlesztőszobákat építeni. A PSZ nem tartja helyesnek az elgondolást, állami iskolában nincs helye fegyveres kiképzésnek - szögezte le. Felvetette azt is, lehet, hogy a kormány célja a sorkatonai szolgálat visszaállítása.

A "Taigetosz-törvényként" elhíresült jogszabályról a PSZ elnöke azt mondta, nem megfelelő az elnevezés, ugyanis ebben az esetben a gyermekeket nem azonnali pusztulásra, hanem hosszabb kínlódásra ítélik.

MTI 2017. június 14., szerda

Aláírta az oktatási törvények módosítását pénteken Áder János köztársasági elnök. Az államfő nyilatkozatában - amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal bocsátott az MTI rendelkezésére - kiemelte, hogy a jogszabály kihirdetése előtt a módosításokról konzultált az oktatási jogok biztosával, aki arról biztosította, hogy a módosítás nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. A köztársasági elnök emellett azt is kiemelte, hogy a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával számos rangos szakmai szervezet is egyetért.

Áder János a nyilatkozatában kiemelte: köztársasági elnökként különösen fontosnak tartja a felnövekvő nemzedékek érdekeinek képviseletét és jogainak érvényesítését, ezért a törvény kihirdetése előtt a lehető legkörültekintőbben vizsgálta azt a kérdést, hogy az új szabályozásnak van-e bármilyen hátrányos hatása az érintett gyermekekre. "Ennek során konzultáltam az oktatási jogok biztosával, aki levélben biztosított arról, hogy a jogszabály szövege nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. Szakmai okfejtésében egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a törvény rendelkezései nem okoznak jogsérelmet, sőt, az új normaszöveg alapján az eddiginél is nagyobb lesz az állam felelőssége abban, hogy minden gyermek megkapja a neki szükséges oktatást" - írta.

Az államfő közölte azt is, az elmúlt napokban meggyőződött arról, hogy a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával azok a rangos szakmai szervezetek is egyetértenek, amelyek tagjai hivatásuknak tekintik a gyógypedagógusi munkát, valamint a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő gyermekek személyre szabott előmenetelének biztosítását. A törvény kidolgozásában részt vevő szervezetek közül többek között a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálata álláspontját ismerte meg. "E szervezetek egyértelműen támogatják az elfogadott törvényben rögzített szabályokat" - hangsúlyozta. 

"Remélem, ezeknek a régóta köztiszteletben álló szakmai szervezeteknek a hitelessége és szakmai véleménye azoknak a szülőknek is megnyugvást nyújthat, akikben riadalmat kelthetett néhány olyan - nagy nyilvánosságot kapó - kijelentés, amelyet a törvény szövege nem támaszt alá" - írta a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy az elfogadott jogszabályt alkotmányossági szempontból is megvizsgálta, s mivel az semmilyen tekintetben sem bizonyult alaptörvény-ellenesnek, a törvény kihirdetését elrendelte.

Az Országgyűlés május 30-án elfogadta az oktatási törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely több ponton érintette a nemzeti köznevelésre vonatkozó szabályokat.

MTI 2017. június 9., péntek

Pedagógus és gyógypedagógus szervezetek támogatják a köznevelési törvény közelmúltban elfogadott, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekeket érintő törvénymódosítást - olvasható a szervezetek MTI-hez pénteken eljutatott közleményében.

A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület, a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények Egyesület, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat közös nyilatkozata szerint a jogszabály-módosítás szakmai tapasztalatok alapján született, a törvénymódosítás folyamatában részt vevő munkacsoport tagjaiként innovatív, konszenzusra törekvő, szakmailag átgondolt javaslat kialakítására törekedtek. Ennek során komplex, proaktív intézkedések sorozatát javasolták, melyek a tantárgyi értékelés alól való felmentés helyett megteremtik a feltételeit a nehézségek megelőzésének, a tanulók felzárkóztatásának, szakszerű, a probléma gyökerét feltáró diagnosztikájának és az erre épülő támogatásnak.

"A jogszabály szakmai hátterének ismerőiként és majdani alkalmazóiként kötelességünknek tartjuk, hogy szót emeljünk a törvénymódosítás, és ezzel összefüggésben saját szakterületünk érdekében" - írták.

Hozzátették: véleményük szerint van helye a konstruktív vitának, ennek azonban a gyermekekről, tanulókról, a proaktív segítségnyújtás kérdéseiről, a szakmai együttműködések lehetőségeiről kell szólnia.

"A jelen intézkedést követő, a tanulók érdekeit szolgáló lépésekben szakmai együttműködésünkről, feladatvállalásunkról biztosítjuk a döntéshozókat" - írták.

A törvénymódosítás értelmében a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek osztályozási mentesítését 2030-ig kivezetik az oktatási rendszerből.

A törvénymódosítást az MSZP és a DK is ellenezte, az LMP a módosítás parlamenti elfogadása után azt közölte, az ombudsmanhoz fordul az általuk is "Taigetosz-törvénynek" nevezett módosítás miatt, ha pedig az államfő is aláírja változtatást, akkor az Alkotmánybírósággal is megvizsgáltatnák azt.

MTI 2017. június 9., péntek

Mostanra kialakult az új Nemzeti alaptanterv (Nat) koncepciója, amelynek lényege, hogy az egyes képzési szakaszok végére megszerzendő tudásanyagot és készségeket határozzák meg, vagyis kimeneti szabályozású lesz, és ez a pedagógusok nagyobb szakmai szabadságával jár együtt - mondta Csépe Valéria, a Nat kidolgozásáért felelős miniszteri biztos az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

Csépe Valéria példaként említette, hogy meghatározzák majd, mit kell tudni és milyen kompetenciákkal kell rendelkezni az általános iskola alsó tagozata, felső tagozata, illetve a középiskola végére.

A koncepciót tehát már kialakították, a teljes Nat és a hozzá tartozó kerettantervek azonban még hosszú munkát igényelnek - tette hozzá. A miniszteri biztos kijelentette: nem a mostani, túlszabályozott és "nem feltétlenül korszerű" Natot változtatják meg, hanem teljesen újat készítenek. Az új Nattal nagyobb szakmai szabadságot és az azzal járó nagyobb felelősséget kapnak a pedagógusok - folytatta. Ez azt jelenti, hogy a tanároknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy korszerű tartalmakat korszerű módszerekkel adjanak át, emellett tudjanak korszerű, jól működő pedagógiai programokat és helyi tanterveket készíteni - magyarázta.

Nagy hiány van ma az alkalmazkodás alapját jelentő digitális kompetenciákban és idegennyelv-tudásban, ennek a kettőnek a megszerzésére nagy hangsúlyt fektet majd az új Nat - közölte. Az előbbivel kapcsolatban megjegyezte: nem informatika oktatással kívánják azt megtanítani, hanem az eszközök használatán keresztül, a tananyagba, a tantárgyakba, a tanórába beépítve. Ugyanígy kellene eljárni az idegennyelv-oktatással is - fűzte hozzá.

Csépe Valéria kitért arra is: nem lehet tudni, hogy 2029-ben, amikor a most szeptemberben iskolássá váló gyerekek elvégzik a középiskolát, milyen szakmák lesznek, és azokhoz milyen készségek szükségesek. Ezért fontos az élethosszig tartó tanulás egyik alapját jelentő problémamegoldó, illetve kritikus gondolkodás átadása az iskolában, vagyis az, hogy az ember mindig tudjon tanulni, újat tanulni és azt alkalmazni. "Ez a kulcsa, alfája és ómegája egy jól működő iskolarendszernek" - jelentette ki.

MTI 2017. június 6., kedd

Az iskoláknak ezentúl is kötelező fejleszteniük a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pénteken az MTI-vel.

Az oktatásért felelős államtitkárság a köznevelési törvény héten elfogadott módosítása körüli vitákra reagálva kiemelte: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekeket érintő törvénymódosítás célja, hogy sokkal több fejlesztésben és segítségben részesüljenek, ne a "magára hagyás", a "lemondás" és a tantárgyi felmentés legyen esetükben a kizárólagos eszköz.

Hangsúlyozták, hogy a módosítás egyáltalán nem érinti a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat, így a fogyatékkal élő, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulókat.

A közleményben kitértek arra is, hogy a jogszabálymódosítás szakmai kezdeményezésre született. A törvénymódosítást kezdeményező munkacsoport tagjai: a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Szövetség, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, az EGYMI Egyesület, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat és több megyei szakszolgálat képviselői.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ahogy eddig, a továbbiakban is számos kedvezményt élveznek. Például számukra a középiskolai felvételi írásbeli feladatainak megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használjanak, az írásbeli helyett szóbeli vizsgát tehetnek, vagy a szóbeli vizsgát írásban tehetik le. A szóbeli vizsga esetén a vizsgázó számára a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni - sorolták.

A törvénymódosítással elérni tervezett változtatás annyi, hogy az egyes tantárgyak, tantárgyrészek alóli felmentés helyett az iskola köteles a tanuló fejlesztéséről gondoskodni a szakértői bizottság véleményében foglaltak alapján - írták, kiemelve, hogy a módosítás csak felmenő rendszerben, 2018. szeptember 1-jével lép életbe.

"Az a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, akit 2018. augusztus 31. napjáig a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesítettek, a mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül, középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés és az adott tárgy esetén az érettségi alól is mentesülhet" - olvasható a közleményben.

Kitértek arra is: változatlanul megmarad az a kötelezettség is, hogy a felmentéstől függetlenül az intézménynek gondoskodnia kell arról, hogy a szakértői bizottság véleményében foglaltak alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót fejlesztőpedagógus fejlessze, sőt, a törvény megerősítette ezt a kötelezettséget. Ehhez 2013-2016 között 1300-al növelték a fejlesztőpedagógusok számát az iskolákban, továbbá az idén 800, jövőre pedig további 400 álláshely létesítésére biztosít forrást a kormány a szakszolgálatoknál.

A közleményben jelezték azt is, hogy a módosítás szakmai tapasztalatait és hatását az Emmi a szakmai munkacsoport tagjai és a Köznevelési Kerekasztal követni és értékelni fogják.

MTI 2017. június 2., péntek

A köznevelési törvény héten elfogadott módosítása nem vonatkozik a sajátos nevelési igényű, így a diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás gyermekekre - hangsúlyozta az oktatási jogok biztosa pénteken az MTI-nek.

Aáry-Tamás Lajos azt mondta, hogy a változtatásoknak semmi közük nincs a "Taigetoszhoz", utalva az ellenzéki kritikákban megfogalmazott hasonlatra.

Az oktatási ombudsman kiemelte: összekeveredett két fogalom, a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek köre a sajátos nevelési igényű gyerekek körével. A módosítás kizárólag az előbbiekre vonatkozik, és azt mondja ki, hogy a mentesítést 2030-ig vezetik ki a rendszerből - mutatott rá.

Aki tehát 2018-ban elkezdi az iskolát és ilyen mentesítéssel bír, az még végigviheti ezt, egészen az érettségiig, ott is élhet ezzel a kedvezménnyel - fejtette ki.

Aáry-Tamás Lajos hangsúlyozta: szó sincs gyors döntésről, és a "brutális" kritikai megfogalmazás végképp nem illik a jogszabályra.

A diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás gyerekekre a módosítás nem vonatkozik, ők sajátos nevelési igényűek, a törvény róluk nem szól, kedvezményeiket, életpályájukat nem befolyásolja - magyarázta az oktatási jogok biztosa.

Aáry-Tamás Lajos a problémát abban látja, hogy noha a változtatást kétéves egyeztetés előzte meg, a szakma képviselői javasolták a módosításokat, őket most senki nem kérdezi, és politikai mezőbe került a kérdés.

Hozzátette: azért fogja megkeresni a szakma képviselőit és azokat az egyetemeket, ahol gyógypedagógiai képzés folyik, hogy közösen találják meg azokat a mondatokat, amelyekkel mindenkit meg lehet nyugtatni.

MTI 2017. június 2., péntek

A diákok 85 százaléka ingyen kapja a tankönyveket a következő tanévtől, a kormány döntése értelmében a tankönyvek ingyenességét a 9. évfolyamig kiterjesztik - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára vasárnap Budapesten.

Palkovics László a sajtótájékoztatón felidézte: 2011-ben tűzték célul, hogy 2013-tól éves felmenő rendszerben ingyenessé teszik a tankönyveket az általános iskola 1-8. osztályos tanulói számára. Ezt egészítik ki most a középiskola első évfolyamával. Értékelése szerint ez a "legdrágább" évfolyam a családok számára, mivel több olyan könyvet is megvásárolnak ilyenkor a diákoknak, amelyeket a későbbiekben még több évig használnak.

Az államtitkár közlése szerint szeptembertől 1 millió 18 ezer diák kapja majd ingyenesen a tankönyvet, köztük az 1-9. évfolyamosok, valamint azok, akik jogosultak erre a kedvezményre. Ez az állam számára 2,4 millió forint többletköltséget jelent - tette hozzá.

Palkovics László hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a családoknak minél kisebb terhet jelentsen a gyermekek iskoláztatása, különösen az iskolakezdés.

Szólt arról, hogy a 2013-2014-es tanévben 614 ezer gyerek kapott ingyenesen tankönyvet, köztük nem csak az akkori első osztályosok, hanem azok is, akik alanyi jogon voltak jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra. A 2016-2017-es tanévben már 733 ezren kaptak térítésmentesen tankönyvet, ez a teljes diáklétszám 67 százalékát jelentette: valamennyi alsótagozatos diákot, nemzetiségi, illetve gyógypedagógiai képzésben résztvevő tanulót, továbbá azokat érintette, akik alanyi jogon voltak jogosultak erre.

Palkovics László emlékeztetett arra is, hogy az állam megvásárolt két korábbi tankönyvkiadót, amellyel az volt a célja, hogy a finanszírozást hatékonyabbá tegye. Átrendeződött az állam és a családok közötti tehereloszlás is: a 2013-ban még 15 milliárd forintos tankönypiac felét az állam, felét a családok állták. Ez az összeg 2016-ban 3 milliárd forinttal csökkent, a 12 milliárd forintos összegből 7,3 milliárd forintot az állam finanszíroz.

MTI 2017. május 14., vasárnap

Az oktatási jogok biztosa ajánlással fordult Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez, hogy teremtse meg a jogszabályi feltételeit a diabéteszes gyermekek óvodai és iskolai ellátásának.

Aáry-Tamás Lajos azután indított vizsgálatot a kérdésben, hogy több esetben tiltottak ki diabétesszel küzdő gyermeket az óvodából azért, mert az óvodapedagógusok nem vállalták a vércukorszint-mérést és az inzulin adagolását. Az ombudsman szerint az iskola világában is tapasztalható a bizonytalanság: a pedagógusok sokszor tanácstalanok, mert nem tudják, hogy mik a rájuk háruló feladatok és meddig terjed a felelősségük - olvasható az MTI-hez eljuttatott összegzésben.

A vizsgálat során megkeresték a hazai és az európai szakmai szervezeteket, az EU-tagállamok oktatási minisztereit és az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosát.

Az oktatási ombudsman megállapította, hogy a hatályos magyar jog alapján a pedagógusok nem kötelezhetők  egészségügyi műveletek végzésére, ilyen feladatok ellátására jogosult iskolaorvos, védőnő pedig nem áll folyamatosan rendelkezésre minden köznevelési intézményben. Ettől függetlenül az óvoda, az iskola nem tagadhatja meg a cukorbeteg gyermek felvételét a betegség miatt, a gyereknek joga és kötelessége részt venni a köznevelésben.

Aáry-Tamás Lajos szerint a jogsértések orvoslása és megelőzése érdekében az oktatás rendszerének kell képesnek lennie az alkalmazkodásra, különös tekintettel arra, hogy a cukorbeteg gyerekek száma folyamatosan emelkedik. Megjegyezte: a gyermekkori, 1-es típusú diabétesz előfordulási gyakorisága Magyarországon folyamatosan emelkedő statisztikát mutat. A 0-14 éves korosztályban, az 1989-93 közötti időszakban évente 100 ezer gyerekre csak 9 eset jutott, 1994-98 között ez a szám 10,6-re, 1999-2003 között 12,4-re, 2004-2009 között pedig már 18,3-re emelkedett. A legfrissebb adatok szerint 2016-ban 100 ezer főre vetítve 21,3-ra emelkedett a cukorbeteg gyermekek aránya.

A biztos kiemelte: a bizonytalanság megszüntetéséhez szükség van a felelősség szabályozására. Elsődleges cél, hogy az intézményt és a pedagógust jól definiált és konkrétan meghatározott felelősség terhelje a gyermek állapotával kapcsolatban, figyelembe véve, hogy az óvoda és az iskola nem egészségügyi intézmény, a pedagógus nem egészségügyi dolgozó.

A diabéteszes gyermekek integrált óvodai, iskolai nevelésének-oktatásának feltétele olyan felelősségi szabályok kidolgozása, amelyek alapján az intézmény és a pedagógusok egyértelműen behatárolt, az egészségügyi dolgozókénál szűkebb, felelősségük tudatában tudják fogadni őket - rögzítette.

Az ombudsman szerint fontos, hogy a pedagógusok - önkéntes alapon - elsajátíthassák azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek szükségesek a diabéteszes gyerekek ellátásához. A jelentésben megfogalmazottak szerint ilyen képzések akár az érintett intézményekben is megvalósíthatók, megbízható szakmai hátterüket pedig a Magyar Diabétesz Társaság tudja biztosítani.

Aáry-Tamás Lajos rámutatott: biztosítani kell az inzulinos kezelés lehetőségét is, amihez szabályzatokat és eljárásrendeket kell kidolgozni. Ugyanígy biztosítani kell a gyógyszerek megfelelő tárolását és a szükséges speciális étkeztetést. Ehhez fontos szakmai bázist jelenthet az országban egységesen működő gyermekdiabetológiai gondozó hálózat, amely megyei és fővárosi központokkal biztosítja a lakóhelyhez közeli szakmai segítséget - írta.

Mindezek miatt az oktatási jogok biztosa ajánlással fordult az oktatásért is felelős emberierőforrás-miniszterhez. Az kéri tőle, hogy teremtse meg a jogszabályi feltételeit a diabéteszes gyermekek óvodai és iskolai ellátásának, alakítson ki egyértelmű felelősségi rendszert, teremtse meg a pedagógusok képzési rendszerét és dolgozzon ki országos együttműködési stratégiát az állami, önkormányzati, szakmai és civil szervezetek között - olvasható az MTI-hez eljuttatott összegzésben.

MTI 2017. május 10., szerda

Másfél milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésre annak elősegítésére, hogy a bölcsődei szakemberek közül minél többen szerezzenek felsőfokú végzettséget, be tudjanak lépni a pedagógus-életpályába, ezzel anyagi megbecsülésük is növekedjen - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára kedden Szombathelyen.

Novák Katalin, aki a szociális hét elnevezésű városi rendezvénysorozat megnyitóján tartott előadást, közölte: a bölcsődéket fenntartó szervezetek egyenként 60 millió forintig pályázhatnak arra, hogy a náluk dolgozókat támogassák felsőfokú végzettség megszerzésében és segítsék őket a nyelvtanulásban is.

Hozzátette: a pályázat nevével - Még jobb kezekben - utalnak arra, hogy a gyerekek a bölcsődékben már most is jó kezekben vannak, de a szakemberek továbbképzése a gyerekek érdekeiket is szolgálja.

Az államtitkár hozzátette: szeretnék a pályázat részeként támogatni a bölcsődei szakemberek zenei képzését is.

Novák Katalin emlékeztetett: a gyermeket vállaló családok támogatása érdekében bővítették, fejlesztették a bölcsődei rendszert, emelték meg az ott dolgozók bérét. Kitért arra, hogy január elsejétől négyféle bölcsőde működhet Magyarországon, a hagyományos, az úgynevezett mini, a munkahelyi, valamint a családi bölcsőde. Ma már minden olyan településen bölcsődét kell működtetni, ahol legalább negyven háromévesnél fiatalabb gyerek él, illetve ahol legalább öt család igényli.

Az államtitkár hangsúlyozta: az édesanyák akár a hat hónapos gyermekük mellől is visszatérhetnek a munkaerőpiacra úgy, hogy közben nem esnek el semmilyen családtámogatástól. Ma már egyáltalán nem büntetik azt, ha valaki a gyerekvállalás mellett munkát is vállal - fogalmazott Novák Katalin.

MTI 2017. május 9., kedd

A pedagóguséletpálya-modell kialakításának befejező lépéséhez szükséges forrásokat, valamint a felsőoktatási oktatói, kutatói és tanári bérrendezés fedezetét egyaránt tartalmazza a jövő évi büdzsé, amelyet kedden nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek.

A parlament honlapján közzétett javaslat szerint a korábbi döntésnek megfelelően emelkedne a pedagógusok bére a minősítés keretében. A költségvetés fedezetet nyújt valamennyi már végrehajtott intézkedés továbbviteléhez is, így a pedagógus-életpályájára és a kapcsolódó bérintézkedésekre is.

A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a köznevelési törvény szerinti előmeneteli rendszeren belüli minősítési eljárás során 2018. január 1-jén pedagógus II., mesterpedagógus vagy kutatótanár besorolással rendelkező óvodapedagógusok, valamint pedagógus II. fokozatba átsorolt, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők béréhez.

A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott intézményben 2018. január 1-je és 2018. december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott óvodapedagógusok és segítők időarányosan figyelembe vett száma alapján illeti meg. A támogatás teljes összege megilleti a fenntartót azon óvodapedagógusok és segítők után, akik a minősítést 2016. december 31-éig szerezték meg, a támogatás 11 havi időarányos része illeti meg a fenntartót azon óvodapedagógusok és segítők után, akik a minősítést 2018. január 1-jei átsorolással szerezték meg. A támogatás felhasználható a 2017. december havi bérek 2018. januári kifizetésére is - írták.

Jövőre lezárul a felsőoktatási oktatói, kutatói és tanári bérrendezés, amely 2018-ban további 5 százalékos növekményt jelent, ennek fedezetét ugyancsak tartalmazza a büdzsé tervezete. A középfokú oktatás forrásai 209 milliárd forintról 223 milliárdra bővülnek, az iskolai előkészítés és alapfokú oktatás forrásai 234 milliárdról 238 milliárd forintra nőnek a javaslat szerint. Az önkormányzatok sorában 192,6 milliárd forint szerepel a hozzájuk köthető köznevelési feladatokra. A Klebelsberg Központ során személyi juttatásokra 419 milliárdot különítettek el, míg beruházásokra 9,3 milliárd forintot. A köznevelési célú humánszolgáltatásra és működési támogatásra csaknem 194 milliárd forintos tétellel szerepel.

A nemzeti köznevelési törvény alapján 2018-ra már az iskola hatodik évfolyamán tanulók számára is biztosítja a költségvetés az ingyenes tankönyvellátást, megtartva a felmenő rendszerrel nem érintett évfolyamokon a normatív kedvezmény rendszerét.

Az állami iskolákban hit- és erkölcstanoktatást szervező bevett egyházat a tanulólétszám alapján ingyenes tankönyv- és átlagbéralapú támogatás illeti meg. Hit- és erkölcstanoktatásra és tankönyvtámogatásra 4,8 milliárd forint szerepel a javaslatban.

A Nemzeti Tehetség Programra 3 milliárd forintot szánna a kormány. A felsőfokú oktatás kerete az idei 589 milliárdról 591 milliárdra nő. A nem állami felsőoktatási intézmények támogatására 18 milliárdot különítenének el, ez idén 17 milliárd, a kiválósági támogatások pedig 11 milliárddal jelennek meg, amely megegyezik a 2017-es kerettel.

MTI 2017. május 2., kedd

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a köznevelési törvény tervezett módosítása több ponton súlyosan sérti a leghátrányosabb helyzetben lévő tanulók és szülők érdekeit. A szakszervezet a leghatározottabban tiltakozik a tervezett változtatások ellen, és azt kéri, hogy az Országgyűlés jelen formájában ne szavazza meg. Balog Zoltán szakminisztertől azt kérik, hívja össze a pedagógusok sztrájkbizottságának ülését.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a tervezetről semmilyen formában nem egyeztettek, és az ágazati érdekegyeztetés sem működik.

Az érdekvédő arról, hogy a megfelelő végzettséggel nem rendelkezők taníthatnának, azt mondta: ennek beemelését a pedagógushiánnyal indokolják. Szerinte ugyanakkor be kell ismernie a kormánynak, hogy az életpálya megbukott, nem vonzza a fiatalokat a pályára, s nem is tartja itt a pedagógusokat.

Az okok között említette még, hogy nyugdíjasokat csak külön engedéllyel lehet foglalkoztatni, s ennek az intézkedésnek a minél előbbi feloldását sürgette.

Hozzátette: a rendelkezéssel akár arra is lehetőség nyílna, hogy egy tanító feladatát a szakképzésben szakmai tárgyak oktatására felkészített pedagógus lássa el.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy összesen négyezer pedagógusnak szűnt meg a munkaviszonya ebben a tanévben. Ők elhagyták a pályát, eközben csupán 800-an léptek be. Szerinte a pályára ma boldog-boldogtalan beléphet, s az nem a szakma megbecsülése, ha gyerekekhez nem értők taníthatnak a jövőben.

A törvénymódosítás szerint a kormány a gyakorlatban lemondana az értelmi fogyatékosok megfelelő ellátásáról, megengednék ugyanis, hogy velük olyan pedagógusok foglalkozzanak, akik nem rendelkeznek a feladat ellátásához szükséges ismeretekkel - mutatott rá Galló Istvánné.

Kitért arra is, hogy az új előírások alapján a jövőben a beilleszkedési, tanulási magatartási zavarokkal, nehézségekkel küzdő tanulók év végi osztályozása kötelezővé válna. Szerinte ez nem fogja motiválni a gyerekeket, hanem a kudarcélményeiket növeli majd.

Arról, hogy a munkaidő-kedvezmény bekerült a törvénybe az mondta, a rendelkezések csak azoknál a pedagógusoknál lesz alkalmazhatóak, akiknek heti 22-26 órát kell tanítani, de kizárják például a fix óraszámos pedagógusokat, közte az óvodapedagógusokat, kollégiumi nevelőtanárokat, gyógypedagógusokat, gyakornokokat.

Megjegyezte: a kedvezményről ráadásul az intézményvezető dönt majd, s ha pozitívan is határoz, a tantárgyfelosztásról a fenntartónak jóvá kell hagynia, s nem biztos, hogy így is meglesz a hozzájárulás.

A kötelező középiskolai felvételiről egyelőre csak nyilatkozat szintjén hallottak - közölte Galló Istvánné.

Jelezte: ebbe a körbe nem csupán a gimnázium, szakközépiskola, hanem a korábbi szakiskolák is bele tartoznak. Eddig a nyolc általános sikeres elvégzése valamilyen szakiskolába belépőt jelenthetett, most itt is felvételizni kellene.

Úgy látta: a gimnáziumi férőhelyeket folyamatosan csökkenteni akarják, és csak annyi diákot akarnak felvenni, akiknek útja egyenesen vezet a felsőoktatásba.

Galló Istvánné szerint egy szakgimnáziumi érettségi nem elég, ha egy diák közben pályát akar módosítani, a szakiskola pedig abszolút zsákutca. Utóbbi intézménytípusban a közismereti tárgyakat oly mértékben csökkentették, hogy érettségire ezek után nincs esélye a diákoknak. A kilenc évfolyamos általános iskoláról szintén nem tudni részleteket - jelezte.

Az érdekvédő jelezte: azt kérik, Balog Zoltán hívja össze a pedagógusok sztrájkbizottságának teljes ülését. Megerősítette, továbbra is követelik a pedagógusok kötelező óraszámának visszaállítását.

Közölte azt is: április 6-án levélben fordultak a miniszterelnökhöz, ebben a bértábla vetítési alapjának emelését kérik, az ugyanis szerinte elinflálódott, illetve kérik a pedagógushiány kezelésére az öregségi nyugdíj korhatárt elérők foglalkoztatási tilalmának feloldását. Választ egyelőre nem kaptak  - mondta.

MTI 2017. április 27., csütörtök

Nyílt levelet írt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek az ELTE Apáczai János Gyakorlógimnáziumának végzős, kitűnő eredményű diákja. Markos Balázs, a levél írója tanulási nehézségekkel küzd, de így is mindent kitűnően teljesít azzal a segítséggel, hogy a reál tantárgyak teljesítése alól felmentést kaphat. Azonban egy jogszabály-módosítással elvennék tőle és társaitól ezt az engedményt, ezzel együtt akár a továbbtanulás lehetőségét is.

A levél a következőkképpen hangzik:

"NYÍLT LEVÉL BALOG ZOLTÁNHOZ, AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERÉHEZ

A napokban értesültem az EMMI által 2017. április 3-án beterjesztett módosító javaslatról, amely a köznevelési törvény (Nkt.) módosítására irányul. Levelemben az indítványban rejlő egyik ellentmondásra kívánom felhívni a figyelmet, valamint szeretném személyes példámon bemutatni, véleményem szerint milyen hátrányt okozhat a sajátos nevelési igényű tanulók számára a tervezett módosítás 19.§-a.

Személyes érintettségem oka, hogy magam is sajátos nevelési igényű tanuló vagyok. Egyrészt kerekesszékes mozgássérült vagyok, másrészt – ezzel össze nem függő okokból – tanulási nehézséggel küzdök.

A módosító indítvány egyik sarokpontja a 10.§ módosítása. Ezáltal lehetővé tennék, hogy az enyhe értelmi fogyatékos diákok oktatását ne kizárólag gyógypedagógiai végzettségű személy láthassa el. Ennek indoklására a pedagógushiányt hozzák fel, amelyet én is elfogadható indoknak tartok. Teljességgel elfogadhatatlannak tartom viszont a módosító indítvány 19.§-át, illetve annak indoklását, különös tekintettel azon pontokra, amelyeket most idézek:

„A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből történő értékelés és a minősítés alóli felmentés nagyszámú, szinte automatikus alkalmazása immár rendszerszintű problémákat okoz, mind a köznevelési tanulmányok, mind az érettségi vizsgák, mind a felvételi vizsgák során. A felmentések alkalmazásával sem az iskola, sem a tanuló, sem a szülő oldaláról nincs motiváció a tanulási nehézségek leküzdésére, mely a tanuló jövőképe szempontjából rendkívül hátrányos. A tantárgyakból, tantárgyrészekből történő értékelés és minősítés alóli felmentés kivezetésével a felmentések helyett a hangsúly a fejlesztésre, a kompenzációra helyeződik át. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztését a fejlesztő pedagógusok látják el […]”

Jelen indoklás több pontját is elfogadhatatlannak tartom. Sajátos nevelési igényű, tanulási nehézséggel küzdő tanulóként pontosan tudom, milyen kihívásokkal kell szembenéznie mindazon társaimnak, akik – a nehézségek ellenére – tanulni szeretnének, adott esetben felvételiznének felsőoktatási intézménybe.

A cikk folytatása...