További írások a rovatban
- 2020. 15Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (Harmadik, javított változat)
- 2015. októberMikor és miért hívjunk szaktanácsadót?
- 2015. augusztusTájékoztató levél a 2016. évi országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintett pedagógusoknak
- 2015. júliusÚtmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
- 2015. márciusTájékoztató a 2016. évi pedagógusminősítési eljárásról
- 2014. decemberHa nem sikerült a portfólió feltöltése...
- 2014. decemberÓvodapedagógus-portfólió
- 2014. novemberPortfólió írás lépésről lépésre
- 2014. novemberHogyan készüljünk a 2015. évi minősítővizsgákra és minősítési eljárásokra?
- 2014. februárPetry Annamária: A tanári e-portfólió gyakorlati megvalósítása
- 2014. februárA portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában
- 2013. decemberOrszágos tanfelügyelet – Kézikönyv általános iskolák számra
- 2013. decemberÚtmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
- 2013. szeptemberPedagógus bértábla
- 2013. szeptemberPedagógusok előmeneteli rendszere
A pedagógusok támogatása, értékelése, minősítése a megújult életpálya tükrében
A pedagógus életpályamodell 2013. szeptember elsejei bevezetésével jelentősen megváltozott a pedagógusok helyzete hazánkban. A pedagógustársadalom előtt olyan új feladatok és kihívások állnak, melyek eddig ismeretlenek voltak. Tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértőként ennek az új helyzetnek a megértéséhez szeretnék némi segítséget, támpontot nyújtani.
Az életpályamodell kapcsán három területet érdemes elkülöníteni: szaktanácsadás, tanfelügyelet, és minősítés.
A következőkben e három területtel kapcsolatosan gyűjtöttem össze a legfontosabb tudnivalókat.
Elsőként érdemes megismerni a három terület jogszabályi hátterét.
a) Szaktanácsadás
2011. évi CXC. Törvény (Nkt.) 61. § (4), 19. §
48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról
b) Tanfelügyelet
2011. évi CXC. Törvény (Nkt.) 86-87. §
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (XV. fejezet)
c) Minősítés
2011. évi CXC. Törvény (Nkt.) 64. §
326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről
Bár a törvények olvasgatása nem a pedagógusok legkedveltebb elfoglaltsága, mégis érdemes legalább egyszer átolvasni a jogszabályok fent említett részeit.
A jogszabályokon túl fontos lehet még további két tájékoztató anyag megismerése.
Országos tanfelügyeleti kézikönyv (saját intézménytípusra kidolgozva)
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (második javított változat)
A két tájékoztató itt (Pedagógusvilág) is elérhető.
Aki ezeket nem ismeri, az nem tudja, mire is számítson, ugyanis az ezekben foglaltak alapján értékelik és minősítik a pedagógusok munkáját.
Most pedig vegyük sorra mindhárom terület legfontosabb ismérveit.
1. Az új típusú szaktanácsadás, más néven tantárgygondozás, a pedagógusok fejlesztő célú támogatását jelenti. Fontos tudni, hogy a szaktanácsadó nem értékel, nem minősít, hanem segít a pedagógusnak eligazodni ebben az új rendszerben. Szaktanácsadó bárkihez mehet, akihez hívják. Az intézmény vezetője, de maga a pedagógus is kérheti a szaktanácsadói látogatást, melynek részei: óra-/foglalkozáslátogatás és megbeszélés, dokumentumelemzés, szakmai fejlesztési terv (PSZFT) készítése a pedagógussal közösen (milyen szakmai tervei vannak, mi a javasolt fejlődési irány számára, milyen továbbképzéseken kell ehhez részt vennie, idő- és pénzügyi keretek behatárolása stb.) A szaktanácsadói látogatásokat az Oktatási Hivatal szervezi, tantárgygondozó szaktanácsadót kér fel, aki azonos szakos a látogatott pedagógussal. A látogatás jegyzőkönyvvel zárul, a PSZFT pedig bekerül a pedagógus személyi anyagába. A későbbi látogatások során a pedagógus beszámol a vállalások teljesüléséről, illetve módosíthatja az előzőekben megfogalmazott terveit.
2. A pedagógiai szakmai ellenőrzés, más néven tanfelügyelet a pedagógusok, intézményvezetők, intézmények általános pedagógiai szempontok szerinti fejlesztő értékelése külső, egységes kritériumok alapján, melyek nyilvánosak (a tanfelügyeleti kézikönyvek ezeket tartalmazzák). Magában foglalja a dokumentumok elemzését, órák/foglalkozások látogatását, ezek megbeszélését és értékelését, interjúk, kérdőívek felvételét, valamint az intézményi önértékelések és az infrastrukturális háttér vizsgálatát. A tanfelügyeleti ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal rendeli el, köznevelési szakértőket kér fel (tanfelügyelőket), akik nem feltétlen azonos szakosak az értékelt pedagógussal (de kitétel, hogy az adott intézménytípusban legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezzenek). Összegző értékeléssel, illetve intézmény esetén összegző jelentéssel zárul (jegyzőkönyv), mely az erősségeket és a fejleszthető területeket tartalmazza. Pedagógus esetében a tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye beszámít a minősítés eredményébe is (30%), intézmény esetén pedig az összegző dokumentum alapján 5 évre szóló intézkedési terv kidolgozása szükséges.
3. A minősítés a pedagógusok munkájának komplex értékelése annak érdekében, hogy a pedagógusok az előmeneteli rendszer megfelelő fokozataiba kerüljenek. Része a dokumentumelemzés, a tanfelügyeleti értékelés elemzése, óra-/foglalkozáslátogatás és megbeszélés, óra-/foglalkozás értékelése, portfólió védése és értékelése, valamint az intézményi önértékelés vizsgálata (az adott pedagógusra vonatkozóan). Vannak kötelező és nem kötelező fokozatok az életpályamodellben. Kötelező a Gyakornok minősítővizsgája (2–4. év), valamint a Pedagógus I. után a Pedagógus II. fokozat megszerzése (6–9. év), de a jelenlegi átmeneti időszakra nézve a 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 97. § (19) szerint minden pedagógusnak részt kell vennie minősítési eljárásban 2018. június 30-ig (kivéve a 2022/23. tanév végéig nyugdíjba menőket). Nem kötelező a Mester- és a Kutatótanár fokozat elérése (előbbi szakvizsgához kötött, utóbbi tudományos fokozathoz, rendszeres szakmai publikációhoz és 14 év szakmai gyakorlathoz). A minősítő vizsgákat és a minősítési eljárásokat az Oktatási Hivatal szervezi, köznevelési szakértőket kér fel, akik közül legalább az egyik azonos szakos a minősülő kollégával. Összegző értékeléssel zárul a folyamat, a minősítés eredményétől függően a pedagógus magasabb fokozatba lép (következő év január 1-től), vagy marad az adott fokozatban, vagy munkaviszonya megszűnik (ilyen csak megismételt eljárás esetén lehetséges, ha újra „nem felelt meg” eredmény születik). A minősítő vizsga Gyakornok esetén, valamint a minősítési eljárás Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés esetén legfeljebb egy alkalommal ismételhető. A Mester és Kutatótanár fokozatba lépést célzó minősítési eljárás többször is ismételhető. A kötelező fokozatokat célzó eljárások első alkalommal még ingyenesek, megismételt eljárás esetén azonban már nem.
Vágnerné Pásztor Zsuzsanna
tanító, tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértő