A szaktanácsadás, tantárgygondozás céljával, mibenlétével a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról szóló 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 26. § foglalkozik. E törvény megfogalmazása szerint a szaktanácsadás, tantárgygondozás célja a pedagógusok munkájának fejlesztő célú támogatása. Vajon mikor és miért érdemes egy pedagógusnak tantárgygondozó szaktanácsadó szakmai támogatását igénybe venni?

Az Oktatási Hivatal honlapján megjelent tájékoztató levél szerint: „A tanfelügyeleti ellenőrzések előtt és között a pedagógusok egyéni fejlődéséhez, fejlesztéséhez a szaktanácsadók nyújtanak segítséget… A fenti segítségeket már most igényelhetik a kollégák, intézményvezetők az Oktatási Hivataltól, illetve annak területi szervezeti egységeitől, a pedagógiai oktatási központoktól.” Tehát a tanfelügyelet vagy minősítés előtt álló pedagógusoknak mindenképp érdemes élni a felkínált lehetőséggel. Bár az illetékes szervek igyekeznek előzetes igényfelmérést végezni (ami az éves munkatervük összeállítása miatt szükséges), de ezen kívül (pl. e-mailben) is lehet jelzéssel élni a területileg illetékes pedagógiai oktatási központ felé, a fontosabb adatok megadásával (intézmény neve, OM-azonosítója, pedagógus neve, oktatási azonosítója, szakja).

Mivel a szaktanácsadás lényege a pedagógusok életpályán való előrehaladásának és szakmai fejlődésének segítése, vegyük sorra röviden, miben is tud segíteni a szaktanácsadó. Többek között:

• a pedagóguskompetenciák megismerésében
• a pedagógus életpálya szintleírásainak megismerésében
• a pedagógus számára szükséges továbbképzések, fejlődési utak diagnosztizálásában
• a saját szakmai előmenetel megtervezésében, a fejlődési terv elkészítésében
• a portfólió készítés lépéseinek, dokumentumainak a megismerésében
• a pedagógusminősítési és tanfelügyeleti eljárásokra való felkészülésben

A szaktanácsadói látogatásnak több olyan mozzanata van, mellyel a minősítés és a tanfelügyelet során is találkozik majd a pedagógus. Ilyen mozzanat például az óralátogatás és az óramegbeszélés (a minősítés és a tanfelügyelet során egyaránt sor kerül ezekre, célja a megfigyelés, elemzés), vagy az interjú a pedagógussal, valamint annak vezetőjével (a tanfelügyeletnél is van ilyen, célja az információgyűjtés). Ezen kívül bizonyos dokumentumelemek elkészítését is kéri a szaktanácsadó a pedagógustól a látogatás előtt, melyek később a portfólióhoz is szükségesek lesznek. Ilyen például a szakmai önéletrajz valamint a szakmai tevékenység rövid bemutatása, az intézményi környezet ismertetése, a látogatott óra terve és a hozzá kapcsolódó csoportprofil. Mindezek azért szükségesek, hogy a szaktanácsadó alaposabban megismerje a látogatott pedagógus munkáját, és így személyre szabott tanácsokkal, javaslatokkal tudjon szolgálni szakmai fejlődése érdekében.

Mindezek mellett a szaktanácsadó önreflexióra is ösztönzi a pedagógust, például az önértékelő kérdőív kitöltése az interjú vagy az óramegbeszélés során. A reflektív gondolkodás alapvetően szükséges a szakmai fejlődéshez, de a portfólióíráshoz is nélkülözhetetlen. A szaktanácsadó magát a pedagógust kéri arra, hogy nevezze meg, mely pedagóguskompetenciákat érzi erősségeinek, melyeket fejleszthetőnek, majd ez alapján végez megfigyeléseket és tesz javaslatokat a fejlődési tervre vonatkozóan.

De hogyan is zajlik egy szaktanácsadói látogatás?

A szaktanácsadó elsőként felveszi a kapcsolatot az adott intézménnyel, tájékoztatás és időpont-egyeztetés céljából. Bekéri és áttekinti a számára információkkal szolgáló dokumentumokat (mind a pedagógustól, mind az intézményvezetőtől), felkészül a látogatásra. A megbeszélt időpontban találkozik az intézmény vezetőjével (vezetői interjú) majd a pedagógussal (pedagógusinterjú). Ezután kerül sor a pedagógus munkájának megfigyelésére az adott tanulócsoportban (óralátogatás), majd a látottak megbeszélésére. A tanácsadói nap végső mozzanata a Pedagógus Szakmai Fejlődési Terv (PSZFT) elkészítése. A PSZFT kiindulópontja mindig a pedagógus éppen aktuális helyzete. A fejlődési tervben olyan aktuális célokat érdemes megfogalmazni, melyek reálisan kivitelezhetőek. Fontos, hogy a szaktanácsadó segítségével a pedagógus maga fogalmazza meg, milyen célokat tűz ki és azokat milyen határidőn belül, hogyan fogja megvalósítani. A szaktanácsadói látogatás az Összegző értékeléssel zárul (ennek elkészítése a szaktanácsadó feladata), a PSZFT pedig bekerül a pedagógus személyi anyagába.

Jó tudni, hogy a szaktanácsadói látogatás dokumentumait a látogatott pedagógus feltöltheti portfóliójának szabadon választott dokumentumai közé. A PSZFT, az Összegző értékelés vagy a Tevékenységlátogatási adatlap bármelyikét (de akár mindhármat is) felhasználhatja ehhez, attól függően, hogy mely pedagóguskompetenciák meglétét szeretné ezekkel alátámasztani. Ebben az esetben a dokumentumhoz írt reflexióban a pedagógus kitérhet arra, hogy miért ezt a dokumentumot választotta, a benne foglalt megállapítások hogyan befolyásolták szakmai fejlődését, illetve a fejlődési tervben megfogalmazott vállalásaival hogyan halad. A személyiségi jogok védelme érdekében azonban figyelni kell az anonimitásra, az adatlapokon a nevek kitakarására.

Szaktanácsadói segítséget nem csak egy alkalommal lehet kérni, hiszen van lehetőség visszatérő látogatásra is, ilyenkor be lehet számolni a vállalások megvalósulásáról vagy az azt akadályozó tényezőkről, illetve segítséget lehet kérni a további fejlődéshez.

Vágnerné Pásztor Zsuzsanna

tanító, tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértő

Forrás: Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által a témában rendelkezésre bocsátott tájékoztató anyagok (www.ofi.hu)