A vonaton gyermekzsivaj hallatszik. Ki hangosabban, ki halkabban, de mindenképpen felszabadultan, vidáman vetik bele magukat az élményekbe. „Bárcsak mindig ilyen lenne az iskola: kirándulás, játék, beszélgetés! Nem lennék rossz sohasem!” – mondja az egyik kisfiú a tanítójának. „El is várom, hogy jó legyél, mert sokat gondolkodtam rajta, hogy tudom-e vállalni a felelősséget érted. Bízom Benned, tudod, ezért hoztalak el a kirándulásra!”

Ismét eltelt egy év. Az osztálykirándulások és az éves értékelések ideje következik. S amikor értékeljük tanítványainkat, visszatekintünk az elmúlt tíz hónapban bekövetkezett fejlődésre. Legalább ennyire fontos az is, hogy a jövőbe tekintsünk, és elképzeljük, milyen következményei lesznek az értékítéleteinknek. Ezek a döntések akár egy életen át meghatározzák a gyerekek további útját. Milyen jó döntés is volt, hogy az osztálykirándulásra elmehet a magatartásproblémás gyerek. Talán éppen most sikerül beilleszkednie, megmutatni a jó oldalát.

A jövő generáció felelősségteljes viselkedésének kialakításáért fáradozik minden pedagógus.

Ebben a tanévben új kezdeményezésként ötleteket adtunk ahhoz, hogy milyen módszerekkel tudják az iskola falain belül elősegíteni a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlődését. Az erkölcsi neveléshez nyújtottunk segítséget óravázlatainkkal. Remélhetőleg sokan kipróbálták a játékos foglalkozásokat, és máris tapasztalják, hogy jobban összekovácsolódott a közösség, a gyerekek elfogadóbbak egymással, és jó irányban változott a neveltségi szintjük is. Ezzel egy időben képesek egyre felelősségteljesebben gondolkodni a közösség tagjairól.

A tanév utolsó témája a felelősségvállalás. Mit is kell megtanulniuk erről, mire felnőnek? Felelősséget vállalni tetteikért, a környezetükért, a családjukért.

Nem könnyű téma ez, mégis megközelíthető, ha kipuhatoljuk, miben érzik magukat fontosnak, pótolhatatlannak. Talán a háziállatokról való gondoskodás vagy a kistestvér hazavitele az oviból? Az iskolában is kijelölünk felelősöket. Vajon van-e minden gyereknek feladata? Képesek vagyunk-e bizalmat szavazni nekik? Az a gyermek, akiben megbíznak, igyekezni fog, hogy ne okozzon csalódást. Ha osztozunk velük a felelősségen, könnyebben ráéreznek arra, hol van a saját szerepük. A bizalommal nő a felelősségvállalás is.

Vonjuk be őket az értékelésbe, gyakoroltassuk az önértékelést, a társaik értékelését! Ezzel fejlesztjük önképük kialakítását, a mások iránti felelősséget, a tapintatot, a segítő, előremutató kritikai szellem kialakítását.

Igazán rövid idő van már a szünidőig, s a forró nyári napokon nehéz rávenni a gyerekeket a munkára. Ha olyan témát választunk, ami illeszkedik érzéseikhez, gondolataikhoz, könnyebben telik a nap. Keressünk legalább most alkalmat arra, hogy játsszunk, beszélgessünk velük. A beszélgetéssel tanulnak és tanulhatunk tőlük mi is.

A nyári szünet idejére jó pihenést, regenerálódást kívánok, ennek eredményeként sikerüljön feltöltődni, megújulni, hogy szeptemberben friss erővel tudjuk folytatni az együttes munkát.

Dr. Kissné Kálmán Marianna, klinikai gyermek-szakpszichológus